László Dubrovay – Duos And Solos For Four
Three Movements For Trumpet And Percussion (2006)
1. Vivace (4:52)
2. Libero, Adagio (7:55)
3. Allegretto (5:42)
· Bence János Samodai: trumpet
· Márton Szives: percussion
Solo No. 15/B For Marimba (2021)
4. I. Allegro Con Fuoco (2:10)
5. II. Andante (4:00)
6. III. Moderato Scherzando (2:47)
7. Toccata (2:56)
· Márton Szives: marimba
Lament For Vibraphone (2021)
8. Lament For Vibraphone (4:05)
· Márton Szives: vibraphone
Solo No. 11 For Trumpet (1993)
9. Libero, Moderato (3:05)
10. Libero, Lento (3:42)
11. Allegro (4:49)
· Bence János Samodai: trumpet
Sei Duo (1967)
12. I. Largo (1:06)
13. II. Allegro (1:06)
14. III. Andante (1:41)
15. IV. Allegretto (0:40)
16. V. Aon Moto (1:43)
17. VI. Presto Possibile (2:36)
· Dávid Pintér: violin
· Márton Szives: percussion
Valse Triste et Tres Vite (1996)
18. Valse Triste (3:23)
19. Tres Vite (4:05)
· Bence János Samodai: trumpet
· György Klebniczki: piano
All music composed by László Dubrovay (Artisjus)
Performed by Samodai-Szives Duo (Bence János Samodai & Márton Szives), György Klebniczki & Dávid Pintér
Recorded by Zoltán Osváth at the Bartók Hall of Béla Bartók Secondary Music School in Békéscsaba, Hungary on 18-21/7/2022
Artistic direction by László Dubrovay
Mixed and mastered by Zoltán Osváth
Liner notes by László Juhász
Artworks by Katalin Matild Nagy
Photo by Fanni Boros
Graphic design by László Szakács
Produced by Samodai-Szives Duo & László Juhász
Supported by NKA
samodaiszivesduo.hu
This album is the second recording by the Samodai-Szives Duo that is dedicated to the colorful and innovative style of László Dubrovay. The members of the duo have been working with the composer for many years to master new techniques and musical challenges he set up for the new generations of musicians. On this album, they have teamed up with two guest musicians and recorded pieces that had never been captured in these forms.
Three Movements is one of a kind piece: it is one of the most difficult pieces for a trumpet-percussion duo, and demands extra versatility from both players. Regardless, this is the second recording of the piece from the duo.
Solo No. 15/B is a virtuoso and vibrant marimba piece written for Márton Szives, where he can show the ever-changing sound of the marimba.
Lament is again written for Szives, and originated from Solo 15/B’s second movement; both the musician and the composer thought that this movement can live even on a vibraphone.
Solo No. 11 is the world’s most challenging trumpet solo with techniques unique only to Dubrovay’s style.
Sei Duo is a violin-percussion piece with perky little movements. It had been recorded previously only once, but never with the direction of the composer himself.
Valse Triste et Tres Vite is originally a virtuoso piece for harp and trumpet, and besides its original recording, it has never been archived again or with a piano.
László Juhász
March 2023
Released: April 2023 / first edition of 200 cds
Direct purchase: Bandcamp / Discogs
REVIEWS ↓
“The Slovenian Inexhaustible Editions label operates on the fringes of modern classical, improvisation, electro-acoustic improvisation, microtonal and free jazz. These five new ones will show music in and out of our field of expertise.
I started with the release by László Duborvay. Not because I’m a fan, but because for a long time, I worked for Staalplaat, who released a CD of his work, which came with an expensive fold-out cover, and I was unsure why we released it. I don’t think we sold a lot of copies. It is a name I didn’t know about or have heard in a long time. The works here are for duos and solos and performed by the Samodai-Szives Duo (Bence János Samodai on trumpet and Márton Szives on percussion), György Klebniczki (piano) and Dávid Pintér (violin). This is the world of modern music, with compositions and scores; it is a world I don’t know much about and, in general, not my kind of music. I lack the affinity and the knowledge which goes for almost all reviewers of Vital Weekly. The duo pieces that involve the trumpet are definitely not for me, which also goes for the three solo trumpet pieces. I enjoyed the solo marimba and vibraphone pieces because I liked the sound of those instruments. The six works for violin and percussion are pretty short, but they sound great. Sharpish and yet delicate. What can I say? A bit of a mixed bag, in and out of my interest.” / Frans de Waard, Vital Weekly, 1 August 2023
“As one who spent thirty-plus years with a trumpet and marimba/percussion duo, I am so happy to see this wonderful instrumental duo express to many different and wonderful sound-worlds, and know now that this combination is one of the bests. Bence János Samodai and Márton Szives both should be very proud of this body of work, which has taken enormous work and dedication. I know of no other chamber music group currently that is demonstrating the versatility of the marimba in such a setting.
The music of László Dubrovay showcases the Samodai-Szives Duo amazingly well. The variety and beauty of the music is remarkable, showing the versatility of these amazing musicians in different chamber and solo settings. Samodai-Szives Duo are a duo of incredible expression, communication and unity. This recording is amazing. If you enjoy contemporary music, you will love this CD.” / Gordon Stout, 20 July 2023
“A résztvevők (elsősorban az alkotók és az előadók) számára mind a történeti, mind a kortárs zene éltetése/továbbéltetése számára megannyi feladatot jelent, ami egyaránt vonatkozik az élőzenei rendezvények közönségbázisának megtartására/fiatalítására, valamint a hangfelvételek iránti érdeklődés életben tartására. Érdemes az érdekeltek körét kiterjeszteni a (potenciális) hallgatóságra is – a személyében magát „megszólítottnak” érző ugyanis szívesen tesz lépéseket a számára kevéssé ismert területen is.
A szegedi zenei élet büszkeségei között méltán tartható számon a Samodai-Szives Duó, amelynek mindkét tagja önállóan is érdekelt különböző projektekben – a két művész munkásságában közös, hogy érdeklődésük fókuszában a kortárs zene áll, s kétirányú kapcsolat-tartásra törekszenek, amennyiben külföldön magyar műveket népszerűsítenek, ugyanakkor külföldi szerzők – többek között általuk inspirált, nekik ajánlott – műveivel megismertetik a hazai zenebarátokat is.
A hangszereik lehetőségeinek kutatásában fáradhatatlan művészek számára kincsesbánya Dubrovay László életművének vonatkozó fejezete – aligha lehet olyan hangszeres, aki ne találna kihívást jelentő játszanivalót szóló- és kamaraművei között. Szives Márton (ütőhangszerek) és Samodai Bence (trombita) szólistaként és kamaramuzsikusként egyórányi élvezetes hallgatnivalót kínál, korántsem csupán a kortárs zene elkötelezett híveinek. A címben jelzett további két partner: Pintér Dávid (hegedű) és Klebniczky György (zongora).
Az összeállítás nyitószámában a Duót halljuk (Három tétel trombitára és ütőhangszerekre, 2006-ból), majd Szives Márton szólózik: marimbán halljuk a Solo című sorozat 15/B számot viselő darabját, amelynek ajánlása neki szól, majd vibrafonon a Solo-ciklus II. tételéből készült, a hangszer lehetőségeinek figyelembevételével kialakított verziót önálló műként, Lament címmel. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy a kotta tanúsága szerint a szerző engedélyezi a ciklus valamennyi tételének önálló megszólaltatását is, további kedvezményként felkínálva a két játékos általi előadás lehetőségét is.) A 2021-es kompozíciókat követően a Solo sorozat 1993-ban komponált, 11. darabja csendül fel Samodai Bence tolmácsolásában. A folytatás: az 1967-beli Hat duó (hegedűre és marimbára), a finálé szerepét pedig a Valse triste et tres vite című tételpár tölti be. Az eredetileg hárfára és trombitára komponált duóból a trombita-zongora verziót halljuk.
Már a műsor felsorolásánál felfigyelhettünk arra a régi-új kapcsolat-lehetőségre, amelynek hasznáról időről-időre megbizonyosodhatnak azok az előadók, akik kortárs-kompozíciók tanulásánál kihasználják azt a lehetőséget, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szerzővel. Az első-kézből kapott instrukciók az értő(bb) kottaolvasás egyik leghasznosabb segédeszközének tekinthetők, ráadásul esetenként akár „párbeszéd” is kialakulhat, amennyiben az alkotó kéri (vagy elfogadja) az előadók (elsősorban hangszerszerűséggel, játszhatósággal kapcsolatos) megjegyzéseit, kéréseit.
Az értő-avatott interpretáció egyszersmind megkönnyíti a hallgatói befogadást is; az „anyanyelvi szintű” szövegértés a mondanivaló mélyrétegeit hozza felszínre.
A felvétel meggyőzően bizonyítja, hogy a komolyzenészek korántsem (mindig) „szomorú zenészek”, hogy a humor az értékes zene szféráiban is otthonos lehet. És legalább annyira fontos hangsúlyozni, hogy a humoros effektusok korántsem kizárólag olcsó, hatásvadász poénok, vagy épp a meghökkenést szolgáló gesztusok.
Kiváltképp a Solo-sorozat darabjai bővelkednek meglepő hangzásokban. Az avatott előadásnak köszönhetően azonban „helyükre kerülnek” ezek a szokatlan mozzanatok! Ennek persze alapfeltétele, hogy a hangszeres figyelmét ne a különleges feladat kösse le, hanem – technikai felkészültsége birtokában – mintegy „magától értetődően” késztesse sajátos hangzás-produkciókra hangszerét, miközben ő a kompozíció egészébe ágyazza az adott mozzanatot. (Hogy ne járjon úgy a szerző, hogy magyarázkodnia kelljen, mint annakidején Schönbergnek, hangsúlyozva, hogy művei nem tizenkétfokú kompozíciók, hanem kompozíciók a tizenkét fok felhasználásával…)
A rendkívüli színpadi érzékkel megáldott Dubrovay gondoskodik hallgatósága „megszólításáról”: egy-egy jól elhelyezett, váratlan effektus (gesztus) figyelemfelkeltő, ill. figyelem-fenntartó hatása rendkívüli – arról pedig a folytatásnak kell gondoskodnia, hogy ne akassza meg a folyamat-követés menetét.
Az ütőhangszeres együttesek koncertjeinek népszerűségéről egyik fontos alapelemként maga a „látvány” gondoskodik – a hangfelvételeknél ezzel a komponenssel nem számolhatunk. Marad viszont, akár csak egyetlen hangszer esetében is, a hangszín-varázs, amely képes fogva-tartani az érdeklődést. Dubrovay művei esetében azonban sokkal többről van szó!
A szerző hangszín-élmény parkjának kétségkívül az elektroakusztikai kísérletek is adtak frissítést – Dubrovay az elektronika-kínálta lehetőségek segítségével magát a hangot vizsgálta, mintegy nagyító alatt, megtudva róla olyasmit, amit „szabad füllel” aligha lehetett volna észrevehető. Az ily módon differenciáltabban megismert sajátosságok tapasztalataival él a későbbiekben, s éppen ez biztosítja kisebb-nagyobb apparátusra szánt kompozícióinak sokdimenziós hangszínvilágát. De ez még mindig „csak” a hangszín-faktor!
A Dubrovay-művek kottái arról árulkodnak, hogy a szerző az alkotás folyamán sem „kapcsolja ki” zeneirodalmi ismereteit-tapasztalatait (NB., azok közé a szerzők közé tartozik, akiket nemcsak azokon a hangversenyeken lehet látni, amikor saját darabjuk is szerepel a műsoron). A zenetörténeti „tapasztalatok” kamatozódnak, amikor „hatásos” gesztusokkal él – olyanokkal, amelyek az otthonosság érzetét keltik a hallgatóban. És nem utolsó sorban: zenei szókincsét korántsem maga-alkotta fordulatokból alakította ki, hanem él a toposzok közérthetőségéből adódó kommunikációs eszközökkel. A felvételen szereplő kompozíciókban megannyi pillanatban felfedezzük zenei anyanyelvének „magyarságát” – nem idézet-értékű címkékkel, hanem gyakran csak a hanghordozás sajátosságával. Azzal, hogy akcentus-nélküliséggel beszélteti hangszereit…
Nem lenne teljes az interpretáció-keltette élmények felsorolása, ha említés nélkül maradna Dubrovaynak az a – zenéjének komplexitásából adódóan, gyakran elhanyagolt – sajátossága, hogy dúdolásra alkalmas, már-már behízelgő dallamfordulatokkal is él. Némiképp szemérmesen, épp a feltűnőbb mozzanatok „takarásában”, de időről-időre feltűnnek „szép dallamok”, amelyek személyességükkel hatnak a hallgatóra. Ezek persze könnyen a kottában maradhatnak – szerencsére, e felvétel előadói „frissítették” interpretációjukkal a szerzői instrukciókat.
Gyorsan eltelik az egy óra e felvétel hallgatásakor. A számára többé-kevésbé újdonságszámba menő zenei világ hangképén fellelkesedő pedig szívesen mondja: „most pedig még egyszer”! Ennek a CD-nek csak a borítója szürke – igaz, az alapszínnek megannyi árnyalatával…” / Fittler Katalin, Parlando, 2023. 5.
RADIO PLAYS ↓
· The Wire: Adventures In Music And Sound at Resonance FM, London, 15 June 2023
· Ars nova at Bartók Rádió, Budapest, 10 July 2023
· Ars nova at Bartók Rádió, Budapest, 11 July 2023
· Nová hudba at Rádio Devín, RTVS – Rozhlas a televízia Slovenska, Bratislava, 3 September 2023